Poszttrauma = PTSD. A teljes meghatározás így szól: Poszttraumás stressz-szindróma. Angolul: „Posttraumatic stress disorder”, ennek a mozaikszavas rövidítése a PTSD. Magyarországon is ezt a rövidítést használja a szakirodalom.
A teljesség igénye nélkül a saját gondolataimat fogom elmondani a témával kapcsolatban. 
A lexikonokat érdemes átböngészni, én is ezt tettem. Keress, ha úgy érzed érintett vagy; s mivel én is az vagyok, a téma nem hagyott nyugodni, így jutottam sok érdekes információhoz. 

A poszttraumás stressz-szindróma kialakulására olyan esetekben lehet számítani, amikor az ember valamilyen komoly megrázkódtatáson esik át. Ez lehet természeti katasztrófa, háború, gyász, de ha maradunk a nem kirívó eseteknél, akkor egy „hétköznapi” baleset átélése is okozhat ilyen tüneteket.
Én ezúttal a balesetek oldaláról vizsgálom a PTSD-t.
Nézzük, hogy mit mond az Értelmező Kéziszótár!
A „Baleset”: sérülést vagy halált okozó véletlen szerencsétlenség.
A „Trauma”: a szervezetet érő hirtelen erőszakos testi vagy lelki hatás, sérülés megrázkódtatás.
Ezek a történések alapjaiban elegek ahhoz, hogy minden eszközt megragadjunk a lehetőség szerinti teljes testi és lelki felépülés eléréséhez. Űrt látok itt. Persze lehet, hogy csak én nem vagyok elég jól tájékozott. Amikor meghalljuk, hogy „Baleseti Kórház” – mindjárt beugrik a nagy épület a Fiumei úton. (Budapestiek előnyben, balesetben érintettek úgyszintén…) És mi jut még erről eszünkbe? Vajon véletlen hogy egy egészségünket érintő területnek ilyen nagy kórház áll a rendelkezésére. Nekem inkább ez azt mondja, hogy ez egy olyan dolog, ami sokakat érint. Nagyon sokakat. Továbbmegyek: van számtalan Traumatológiai Osztály mindenfelé az országban. „Traumatológia” – érted? Magyarán: Baleseti Sebészet, ahol a balesetek vagy az erőszak által okozott sérüléseket sebészi úton kezelik, hozzák rendbe. Fölöttébb fontos, de nem sok. Ez szerintem baj. Ugyanis tényleg nem egy elcsépelt, sokszor ismételgetett bölcsesség az, hogy „a baj bármikor megtörténhet”. Mert tényleg bekövetkezik, és sok embertársunkkal meg is történik, történt, avagy történni fog.
És akkor az ember ott ül a kórházi ágyon és fogalma sincs, hogy mi lesz vele ezután, odabent, a fejében és a szíve tájékán.