Egy baleset után nem csak a testnek, hanem a léleknek is szüksége van regenerálódásra. A TraumaAmbulancia missziója, hogy a hozzánk fordulóknak segítsen elindulni a lelki felépülés útján! A poszttraumás stressz, a fizikai és egyéb változások sokszor a legegyszerűbb napi rutint is meg tudják nehezíteni. De ugorjunk egy kicsit a jövőbe. A felépülés hosszú és küzdelmes folyamata lezajlik, a balesetet elszenvedett személy újra visszatér a normál kerékvágásba, valami mégsem stimmel.

Miért van az, hogy párkapcsolatunkon, rokoni és baráti kapcsolatainkon csorba eshet egy baleset után? Hogyan tudnánk tenni azért, hogy valódi segítséget nyújtsunk párunknak, és hogyan tudjuk megtartani az intimitást? Mai írásunkban erre keressük a választ, illetve a megoldást – mindkét fél részéről: a balesetet átélt, illetve társa részéről is.

Foto: pexels

Az intim kapcsolatok sokszor és sokféle módon sérülhetnek egy baleset után, például a következőkön keresztül: a fizikai illetve lelki intimitás kerülése a balesetet szenvedett fél részéről, az izoláltság érzése, a kétségbeesés és reménytelenség érzése ( mindkét fél esetében ), a harag / frusztráció / szomorúság illetve összezavarodottság érzése, egyre növekvő szorongás, valamint egyre többször előforduló veszekedések, és egyre kevesebb megoldás.

Nem vitás, hogy ezek a jelenségek egyre közelebb sodorhatnak egy párkapcsolatot a szakadék széléhez. A rendszeres vitáknak, a rengeteg negatív érzelemnek és fájdalomnak egy közös pontja van: az, hogy mindkét fél gyógyulni, és épülni szeretne.

Mielőtt részleteznénk a lehetséges módszereket, melyek segíthetnek e cél elérésében, érdemes lehet egy kicsit a mélyebb lélektani hátterét is megvizsgálni annak,  miért lehetséges az, hogy idővel poszttraumás stressz szindróma tünetei egyre gyakrabban jelentkeznek, és hogy az életünk gyakran egyre kilátástalanabbnak tűnhet. Egy trauma a számtalan fizikai sérülés mellett talán életre szóló lelki sebeket is ejt – ez nem kérdéses. Aki átél egy balesetet, és bármilyen módon megváltozik az életminősége, az egyértelműen előre fele szeretne haladni, új célokat tűz ki maga elé, és maga mögött szeretné hagyni a szenvedést, ugyanakkor a múltját is szeretné. Szeretne ugyanúgy élni, ahogyan azelőtt, szeretné, ha nem lennének fizikai akadályai, ha nem lennének alvás gondjai, ha a szerettei nem látnák fájdalmak között és nem kéne segíteni akár a legegyszerűbb dolgokban is, mint például az öltözködés. Ez a fajta „múltba kívánkozás” lassíthatja azt a folyamatot, hogy a balesetet átélt személy előrefelé haladjon, hiszen ameddig nem engedünk el bizonyos reményeket vagy igényeket, addig nem tudjuk elfogadni a jelen által kínált helyzetet, és nem is tudunk új jövőt építeni. Éppen ezért , ha egy párkapcsolatból az egyik fél traumát él át, nagyon nehéz megtartani a szilárd közös alapot, fáradtságos munka jövőt építeni, és fájdalmas szerettünk szenvedését látni, átélni, és hosszútávon egy változó párkapcsolatban részt venni. Az intimitás sokszor már nem a hétköznapok természetes része, a két fél közötti távolodás könnyen megjelenhet, és a küzdelmek gyakorta végeláthatatlannak tűnnek. De hogyan segíthetünk ebben egymásnak? Hogyan alakíthatunk ki reális elvárásokat, és hogyan zökkenthetjük vissza kapcsolatunkat a régi kerékvágásba, vagy esetleg hogyan alakíthatunk ki új rutint?

A TraumaAmbulancia a balesetben érintett embereknek próbál segítséget nyújtani, miután "a baj" megtörtént. Milyen jó lenne, ha egyre kevesebb baleset történne, és alig lenne olyan ember, aki baleset miatt szorul segítségre! Mi azt sem bánnánk, ha ennek fejében a TraumaAmbulancia "lehúzhatná a rólót"! De mi kellene mindehhez? Hogy lehet a baleseteket megelőzni? Sok-sok odafigyeléssel...magunkra és másokra! Duliskovich Inez pszichológus hallgató 3+1 tanácsával hívja fel a figyelmet a baleset megelőzésre.

Ha meghalljuk a szót: baleset, az első asszociációnk általában a felkészületlenségre irányul. Ugyanis, sokszor nem rajtunk múlik, hogy mi fog történni, miután reggel kilépünk az ajtón. Nem lehetünk tökéletesen felkészültek mindenre, pláne a komoly testi és lelki sérülésekkel, veszteséggel járó helyzetekre! Bármennyire is jó lenne úgy tekinteni a balesetekre, mint megakadályozható, elkerülhető eseményekre, a kiszámíthatatlant és elkerülhetetlent a legtöbb esetben nem tudjuk megakadályozni. Ugyanakkor, van néhány olyan dolog, amellyel csökkenthetjük az esélyét annak, hogy magunk, vagy más testi és lelki épségében kárt tegyünk, esetleg magunk is áldozatul essünk.
Érdemes ezekre külön figyelmet fordítani, vegyük át őket!

Alvás:

Sokaknak van emléke arról, amikor az óvodában lázadó gyermekként igyekezett minden tőle telhetőt megtenni, hogy elkerülje a délutáni alvást, és minél később kerüljön este ágyba. A „felnőttvilágban” ez már egészen más értelmet nyer, és néha úgy érzi az ember, hogy lehetetlen végigcsinálni a napot egy kis szünet nélkül. Az elegendő alvás és a megfelelő mennyiségű, minőségű kikapcsolódás létfontosságú ahhoz, hogy jól teljesítsünk a hétköznapokban, feladatainkat maradéktalanul elvégezzük! Sőt, ahhoz is hozzájárulhat, hogy megelőzzünk egy lehetséges balesetet! Ha nem pihenünk eleget, sokkal stresszesebbek lehetünk, figyelmi funkcióink romlanak, sokkal ingerlékenyebbé és meggondolatlanabbá válhatunk. Ha napközben nincs is lehetőségünk délutáni sziesztára, az éjszakai alvás mennyiségére és minőségére mindenképpen figyeljünk, hogy másnap reggel frissen és éberen láthassunk neki mindennapi teendőinknek! Ha valaki nem tud mélyen és pihentetően aludni, esetleg stressz vagy egyéb fizikai vagy lelki okok miatt álmatlanul forgolódik, jó ötlet lehet lefekvés előtt meginni egy nyugtató kamillateát, esetleg mézes tejet!