Az elmúlt hetekben sok minden megváltozott körülöttem. Blogot írok, mármint hogy nem írom, hiszen látod, hogy nem látod. Pedig igazán sok a történés. Fantasztikus emberekkel ismerkedtem meg, és annak ellenére hogy nyitott személyiségnek hiszem magam, meglep ez a nyitottság. Nem is gondoltam (persze reméltem és remélem is hiszen az egész elképzelésemhez elengedhetetlen hogy emberek szívesen, és megértően tudjanak egymás felé fordulni) hogy még mindig ennyire emberiek vagyunk. Ez egy pozitív megtapasztalás, már ezért megérte. Mondjuk azért nem állnék meg itt. Bizalmat látok, igyekszem felnőni hozzá. Alázattal próbálok fordulni a felmerülő feladatokhoz. A legjobbat szeretném az eddig elértekből kihozni, és bár néha rám tör az ijedtség, van itt már egy kritikus tömeg, akik engem, és az ügyemet lelkesen támogatják. Bátorítanak. Ez mindent más megvilágításba helyez. Ugyanis most már felelősséggel tartozom.