Amikor 10 nap után hazakerültem a kórházból, volt pár dolog, amit már tudtam, hogy tennem kell. Ezek leginkább a fizikai állapotommal voltak kapcsolatosak. A sérült részeket itthon is tovább kellett ápolni. Nagy körültekintéssel vigyázni a higiéniára, a kapott krémmel kenni, kötözni. A nyár elején jártunk, és azt az utasítást kaptam, hogy egyáltalán nem érheti nap a sérült felületeket (bal karom, arcom). Beszereztem spéci napkrémet (létezik egészen extrém egészségügyi védelem is), kalapot, elővettem a kendőimet (szerencsére komolyabb gyűjteményem van), és egy szép esernyőt is hadrendbe állítottam. Így indult az itthoni rehab.

Most viszont a lelkem gyógyulásához bevetett tevékenységeimet szeretném Veled megosztani:

1. Kutya sétáltatás

Ez a dolog adott volt, lévén akkor még volt kutyusunk. A nagy hőségben és erős napsütésben nem, de reggelente és esténként sokat sétáltunk. Talán nem is kell részletezzem, milyen jó hatással van mind az elme, mind a test gyógyulására. (5 kilót fogytam az első 4 napon az intenzív osztályon, volt hova fejlődnie az állóképességemnek)

 Kép: saját

2. Horgolás

Már a kórházban kaptam javaslatot, hogy csináljak valami olyant, amivel a kezemet használom (kézfejem mozogjon) . Erre nagyon jó ötletnek tűnt a horgolás. Gyerekkoromban csináltam utoljára, de ahogy visszajött a tudásom, a gyakorlás által egyre motiváltabb lettem, és ma már egy fontos hobbim. Azóta komoly készleteim lettek, felfedeztem csoda lelőhelyeket a városban, sőt tagja lettem adományokat horgoló közösségeknek. Remek angol gyakorlás is, de ez csak egy a sok pozitív hozadék közül. Mint később kiderült, teljesen véletlenül egy olyan tevékenységet választottam a poszttraumám idejére, ami tudományosan bizonyítottan az egyik legjobb meditatív tevékenység az agynak.

 Kép: saját

3. Meditáció

A meditálás a baleset előtt is része volt már az életemnek, szóval, ezt csak folytattam tovább. Szeretek keresgélni a témában. Van, hogy hosszan kitartok egyik-másik vezetett meditáció mellett. Keress magadnak olyant ami közel áll hozzád! Nem nagyon hiszek a túlmisztifikálásban. Lehet hogy csak 5 perc egy nap, van, hogy egyáltalán nem sikerül és vannak olyan időszakok, amikor csak úgy hasítok az Univerzum terében. Megéri próbálkozni!

4. Korcsolyázás

Gyerekkorom nagy kedvence, bármikor, bárhol, bármennyit. Számomra ez az a szabadidős sport, ami soha nem esik nehezemre. Előnye hogy a téli időszakban szabad levegőn végezhető. Imádom. (nyáron is van lehetőség, szerencsére egyre több)

 Kép: saját

5. Kanapén kucorgós, mozizós

Régen sokat jártunk moziba, pár éve viszont szívesebben nézünk a férjemmel itthon filmeket. Sokat voltam a szoba foglya a nagyon meleg, napos nyár miatt. A balesetben a férjem is érintett volt, szóval, ez amolyan "érezzük egymást biztonságban újra, csak mi ketten" hangulatot is teremtett. A mi kis burkunk, ahol ismét a régi minden. Miskei Anikó pszichológus mesélt nekem arról először, hogy egy ilyen helyzetben teljesen átértékelődnek az élet dolgai, elveszik a biztonságérzet, és bizony azt munkával kell visszaépíteni. Nekünk ezek a meghitt órák ebben sokat segítettek.

Ha szeretnél többet megtudni a poszttraumáról, a poszttraumás fejlődésről, keress minket bizalommal! Az, hogy ezt az írást most olvasod, az az én poszttraumás növedékem egyik hozadéka, és büszke vagyok rá! Engedd, hogy segítsünk!

https://www.facebook.com/Poszttrauma/